Pusztacsatár története
- Pusztacsatár két patak egybefolyásánál lévő, lankás erdei tisztáson található ősi, Szűz Mária tiszteletére szentelt kegyhely, zarándokhely.
- Pusztacsatár már a rómaiak idején is lakott terület volt, itt vezetett keresztül hadiútjuk.
- Vaskorszakból származó kardot találtak itt
- Az avar időkből dombormű maradt fenn, mely egész Európában csak itt maradt épen, csupán München környékén van ehhez hasonló.
- A kődombormű túzok, amelyet istenként imádtak.
- Nyelve kilóg, rajta rózsák, előtte kereszt, sárkányok menekülnek.
- A népvándorlás elsöpörte a rómaiakat. 907-ben pedig Vérbúcsú nemzetsége szállta meg Zalát.
- IV. Béla király 1238-ban kelt oklevele tanúskodik először a településről, amely a falu legrégebbi írásos említése. Királyunk ezen oklevélben adományozta Pusztacsatárt Vaspörnek.
- 1328-ból szintén származik egy oklevél, amely megemlíti Csatár nevét.
- Pusztacsatártól északra volt található Remethe település, amelyet a 19. századig remeték, magányban élő szerzetesek laktak.
- A középkorból ismert plébánosok: 1333-ban Pál, 1421-ben Tamás, 1550-ben Ambrus nevű papok éltek és szolgáltak itt.
- Csatár község egykori lakóiról, a fegyverkovácsokról és pajzskészítőkről kapta nevét, akiket valaha csatároknak neveztek.
- A törökök felégették a falut, lerombolták a várkastélyt, megrongálták a templomot.
- A lakosság elmenekült, a templom romossá és elhagyottá vált.
- A teljesen néptelenné vált falu ezután kapta a „puszta" előnevet.
- Zarándokhellyé a pusztulás évtizedeiben vált, amikor az elmenekült, a török katonák által zaklatott hívek időnként összegyűltek szent helyükön.
- A templom déli oldalán, egészen a zarándokházig Árpád-kori temető volt a 17. századig. Jelentős számú népességre e nagy kiterjedésű temetőjéről is következtethetünk.
- A település középkori jelentőségét plébániája is emelte.
- Romantikus stílusban épült tornya, az oltár téglaalapja, a szentély diadalíve, sokszor javított falainak alapjai a középkori plébániatemplom eredeti tanúi.
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomát az 1600 –s években ujjá építették, 1736-ban restaurálták.
- E korból származnak a templom jelenlegi ablakai és a barokk stílusban készült oltár.
- A templom déli kapuját szintén ekkor bővítették.
- A falak gazdag díszítést kaptak, amely alatt a 16. századi ornamentika rejtőzik.
- A szentély déli és keleti oldalán a "futókutya" sávdíszítést rekonstruáltak.
- A külső falfelületre sávdíszítés került, amely a templom északi oldalán még megfigyelhető.
- A lourdes-i Mária-kápolna 1890-ben, a templom sekrestyéje 1928-ban, a zarándokház 1947-ben épült.
- A Szent Család-kápolnát 1972-ben a kiskanizsai hívek emelték.
- 1945-ben a szovjet csapatok rombolták a kegyhelyet, mely során a templom tetőzete beszakadt.
- 1946-ban, majd 1968-ban ismételten felújítottak.
- Az 1996-ban ellopták szobraink és gyertyatartóink egy részét.
- 1999 – től külsőleg, belsőleg egyaránt felújítást nyert a templom, a szent kút, a patak hídja, a bevezető út, a környékre pedig ülőhelyek, készültek.
- A felújítási munkálatokat magánszemélyek kezdeményezték, költségekhez hozzájárult a Szombathelyi Püspökség és a Zala Megyei Önkormányzat is.
- Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak.
- Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide.
- Pusztacsatár a Szombathelytől a franciaországi Tours felé vezető Via Sancti Martini – Szent Márton túraútvonal - egyik állomása.
- A zarándokút az európai kereszténység nagy szentjének, a 316-ban vagy 317-ben
- Savariában, a mai Szombathelyen született Szent Mártonnak állít emléket.
- Márton e tájon haladt keresztül, mikor szülővárosából előbb Itáliába, majd onnan Galliába távozott.
- Katonaként Amiens kapujában megosztotta köpenyét egy koldussal, hogy példát mutatva kifejezze együttérzését a szegényekkel, elesettekkel.
- A katonai pályát elhagyva térítő útra indult, keresztény közösségeket szervezett, kolostort alapított.
- Savariaba visszatérve édesanyját is megkeresztelte.
- 371-ben Tours város püspökévé választották.
- Szerénysége, közvetlensége és az általa véghezvitt csodák miatt nagy tiszteletnek örvendett. 397-ben halt meg.
- A szerénységében is nagy hatású Pusztacsatár méltó ezen életúthoz, ezért is építette fel esőbeállóját és információs tábláját kegyhelyünkön az e projektet bonyolító szombathelyi Agóra Kuturális Központ.
- Pusztacsatár nemzetünk történelmét, örömeit és fájdalmait, sikereit és tragédiáit őrzi. Elődeink hitét, hűségét és szeretetét hirdeti a megváltó Úr Jézus Krisztus és a mennybe fölvitt, Boldogságos Szeplőtelen Szűzanya iránt.
- Nyerjen minden idelátogató zarándok és turista Nagyboldogasszony búcsúján és csendes hétköznapokon is a Szűzanya ősi kegyhelyén testi-lelki békét, megtisztulást, pihenést és életerőt!